Magyar festők évszakai – Szinyei Merse Pál két tavasza

  Herczeg Ferencnek szokása volt, hogy az alábbi ’közmondással’ dedikálja könyveit: „Vonuló felhők fölött örökké kék az ég.” Szinyei Merse Pál (1845–1920) képeiről nekem mindig ez jut az eszembe. Mintha erre a sokak által úri műkedvelőnek tekintett festőre az örök derű lett volna jellemző. Ezt az itt kiválasztott, egymástól időben és stílusban is távoli két […]

Magyar festők évszakai – Gulácsy Lajos tavasza

  Szegény Gulácsy Lajos! Nem is jutott neki más évszak a tavaszon kívül. Gyermek maradt a nyárias férfikorban is, s ép elmével már a saját őszét sem érte meg. 1882. október 12-én született, a Mérleg jegyében, ami jó hír a művészpályára készülőnek. A rövid alkotóperiódus azonban rossz hír, a képzőművésznek érnie kell. 1918-ban zárul le az […]

Magyar festők évszakai – Egry József nyara

A két képet Kieselbach Tamás egymás mellett mutatja be Modern magyar festészet 1919–1964 című, súlyra sem jelentéktelen albumában (Budapest, 2004). A hasonló téma, a konstruktivista szerkesztés, a megegyező színskála és az Adys „Repülj, hajóm!” jelképiség jó alapot ad az összehasonlításra. A két festő művészi nagyságuk és származásuk folytán is rokona egymásnak. Egry szegény napszámos szülők […]

Magyar festők évszakai – Vaszary János ősze

  Vaszary János (1867–1939) vérségére és külsejére nézve talán a legmagyarabb festő, mégis a legszínesebb életmű megteremtője. Önmagáról ugyan így nyilatkozott: „Szeretem a modern művészetet, és tudom, hogy a jövő benne van, de már a posztimpresszionizmusnál megálltam, és nem tudok tovább menni.” Bizonyos értelemben rosszul ítélte meg magát. Sokkal jobban szerette annál a modern művészetet, […]

Magyar festők évszakai – Nagy István tele

    Részben úgy vagyok Nagy Istvánnal, mint Petőfi a Kárpátokkal. Részben, mert tán csodálom, ámde nem szeretem, viszont képzeletem hegy-völgyét igenis járja. És Petőfivel ellentétben a Kárpátok ugyanúgy vonzanak, mint az Alföld. Nos, itt van egy festő, akit vonzott mind a kettő, sőt, egész Nagy-Magyarország. Ő volt a magyar vándor, aki képei végtelen statikusságának […]

Magyar festők évszakai – Szőnyi István tele

  Tél és temető összetartoznak. Mindenszentek, halottak napja már az ókori keltáknál is halottakra emlékező, év- és télkezdő kettős ünnep volt. A manapság nálunk is divatba jött töklámpásos Hallowe’en szintén kelta gyökerű. Ennek az írásnak is mindenszentek vigíliáján veselkedtem neki. Ha nem hatna morbidnak, azt mondanám, hogy a temető hálás festői téma. Egy évvel ezelőtt […]

Gyöngyöspata

„Jessze szent gyökere lett erős fává” – Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél Gyöngyöstől néhány kilométerre, egy kies völgyben fekszik a honfoglaló Pata vezér nevét viselő település, Gyöngyöspata. Legfőbb nevezetessége a gótikus stílusú, római katolikus templom, mely lényegében az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A templom főoltárán áll a magyarországi barokk egyházművészet egyedülálló remeke, az […]

Fauna a Pasaréten

Fauna a Pasaréten 1. 32 éve lakom a Szilágyi Erzsébet fasort és a Pasaréti utat összekötő mellékutcák egyikében. Tavasztól őszig, amikor a fák és a bokrok levélzete felfogja a forgalmasabb utak, utcák zaját, és megköti a légszennyeződés javát, úgy érzem magam, mintha nyaralóhelyen élnék, különösen a hétvégeken. Kitárt ablakok mellett a lakás összeolvad a kerttel, […]

Elvek és tennivalók a kultúra területén

A kultúra nem csupán a művészetek és az irodalom gyűjtőneve, ahogy ma sokan hiszik. A tudományokkal és az oktatás-nevelés körével kiegészülve sem teljes. A kultúra fogalmába tartoznak a világnézet (vallás), az erkölcs, a szokások, hagyományok, a testi és szellemi egészség, a munka és a környezet kultúrája, az életmód, viselkedés, szinte minden. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig […]

A mese háza és az ökotradíció

Öko-kezdetű szavaink (ökológia, ökonómia, ökoszisztéma, ökumené stb.) gyökere: az oikosz. Az ógörög oikosz és a latin traditio, illetve annak alább taglalt egyik fenntartója, a mese, jelentésgazdag fogalmak a maguk nemében. Találkoznak-e egymással, erősödnek-e egymás által, és ha igen, mely jelentésszinteken? Ennek felmérésére vállalkozom az alábbiakban. Az ökológusok a nyilvánosságnak szánt írásaikban rendszerint megelégednek azzal, hogy […]